Mielõtt megkezdenénk az ismerkedést a PHP nyelvvel, be kell szereznünk, telepí-
tenünk és beállítanunk a PHP-értelmezõt. A feldolgozóprogram számos operációs
rendszerre elérhetõ és több kiszolgálóval is képes együttmûködni.
Ebben az órában a következõket tanuljuk meg:
• Milyen platformokat, kiszolgálókat és adatbázisokat támogat a PHP?
• Honnan szerezhetjük be a PHP-t és más nyílt forráskódú programokat?
• Hogyan telepíthetõ a PHP Linux rendszerre?
• Hogyan állíthatók be a fontosabb paraméterek?
• Hol található segítség, ha nem sikerül a telepítés?
Operációs rendszerek, kiszolgálók, adatbázisok
A PHP teljesen platformfüggetlen, ami azt jelenti, hogy fut Windows operációs rendszeren,
a legtöbb UNIX rendszeren – beleértve a Linuxot –, sõt még Macintosh gépeken
is. A támogatott kiszolgálók köre igen széles. A legnépszerûbbek: Apache
(szintén nyílt forráskódú és platformfüggetlen), Microsoft Internet Information Server,
WebSite Pro, iPlanet Web Server, OmniHTTPD és Microsoft Personal Web Server.
Az utóbbi kettõ akkor tehet nagy szolgálatot, ha internetkapcsolat nélkül szeretnénk
fejleszteni, bár az Apache is alkalmas erre Windows környezetben.
A PHP fordítható önálló alkalmazássá is, így az értelmezõ parancssorból is hívható.
Ebben a könyvben webalkalmazások fejlesztéséhez fogjuk használni a PHP-t, de
nem szabad alábecsülni a szerepét általános programozói eszközként sem.
A PHP-t alapvetõen úgy tervezték, hogy könnyen összhangba hozható legyen
a különbözõ adatbázisokkal. Ez az egyik oka a PHP népszerûségének a webalkalmaz
ások készítése terén. Számos adatbázis – Adabas D, InterBase, Solid, dBASE,
mSQL, Sybase, Empress, Microsoft SQL, MySQL, Velocis, FilePro, Oracle, UNIX
dbm, Informix és PostgreSQL – közvetlenül csatlakoztatható a PHP-hez. A közvetlen
ül nem támogatott adatbázisok mellett a PHP-ben kapcsolatot létesíthetünk az
ODBC szabványt használó programokkal is.
A könyv példáiban Linux operációs rendszer alatt Apache és MySQL programokat
használunk. Ezek ingyenesen letölthetõk az Internetrõl, valamint könnyen telepíthet
õk és használhatók majdnem minden PC-n. A Linux rendszer telepítésérõl további inform
áció a http://www.linux.org/help/beginner/distributions.html
címen található. A Linux PowerPC gépen is használható, a LinuxPPC rendszerrel:
http://www.linuxppc.org/. Magyarországon a Linux közösség honlapja
a http://www.linux.hu/.
A MySQL adatbázisrendszer, amit ebben a könyvben használni fogunk,
a http://www.mysql.com/ címrõl tölthetõ le. Számos operációs rendszerre el-
érhetõ, beleértve a UNIX, Windows és OS/2 rendszereket. A MySQL magyar tükörkiszolg
álója a http://mysql.sote.hu/.
Természetesen nyugodtan dolgozhatnánk Windows NT vagy MacOS rendszer alatt
is, mivel a PHP platformfüggetlen nyelv.
A PHP beszerzése
A PHP 4-es változata a http://www.php.net/ címrõl tölthetõ le. Mivel a PHP
nyílt forráskódú, nem kell a bankkártyánkat kéznél tartanunk, amikor letöltjük
az értelmezõt. Magyarországon a http://hu.php.net/ tükörkiszolgálót érdemes
meglátogatni.
A PHP webhelye kiváló információforrás PHP programozóknak.
A http://www.php.net/manual/ címen a teljes kézikönyv elolvasható,
kiegészítve más programozók által írt hasznos megjegyzésekkel. Ezen a címen
olvasható a magyar PHP kézikönyv is. A PHP honlapról a dokumentáció is letölthet
õ különbözõ formátumokban.
A Zend Engine és más Zend termékek honlapja a http://www.zend.com/.
Itt híreket, illetve cikkeket olvashatunk a PHP és a Zend világából.
A PHP 4 telepítése
Apache webkiszolgálót használó Linuxra
Ebben a részben végigvezetünk egy PHP telepítést egy Apache webkiszolgálót
használó Linux rendszeren. A folyamat többé-kevésbé ugyanez más UNIX platformokon
is. Elképzelhetõ, hogy az általunk használt rendszerre készült elõre fordított
változat is, így még egyszerûbben telepíthetnénk az értelmezõt, a PHP fordítása
azonban nagyobb szabadságot ad a feldolgozóba kerülõ szolgáltatásokat illetõen.
Mielõtt megkezdjük a telepítést, ellenõrizzük, hogy rendszergazdaként (root) jelentkezt
ünk-e be a rendszerbe. Ha a kiszolgálót nem érhetjük el root felhasználóként,
forduljunk a rendszergazdához a PHP telepítésével kapcsolatos kéréseinkkel.
A PHP-t kétféleképpen lehet Apache modulként elõállítani. Egyrészt újrafordíthatjuk
a webkiszolgálót és beépíthetjük a PHP-értelmezõt, másrészt a PHP-t dinamikusan
megosztott objektumként (DSO, Dynamic Shared Object) is fordíthatjuk. Ha
Apache kiszolgálónk DSO-támogatással ellátott, képes lesz az új modul használat
ára anélkül, hogy újrafordítanánk a programot. Ez a legegyszerûbb módja annak,
hogy beüzemeljük a PHP-t, ezért ezt az eljárást fogjuk tárgyalni.
Ha ellenõrizni kívánjuk, hogy az Apache rendelkezik-e DSO-támogatással, el kell
indítanunk az Apache futtatható állományát (httpd) az -l paraméterrel.
/www/bin/httpd -l
A program ekkor egy listát ad a rendelkezésre álló beépített modulokról.
Ha a mod_so.c elem szerepel a listában, akkor az Apache alkalmas az alább
bemutatott módszerrel történõ bõvítésre. Egyéb esetben újra kell fordítani,
amihez a dokumentáció tartalmazza az összes szükséges információt.
Ha még nem tettük meg, le kell töltenünk a PHP legfrissebb változatát. A tar fájl
gzip-pel tömörített, így elsõ lépésben ki kell csomagolnunk:
tar -xvzf php-4.x.x.tar.gz
Ha sikeresen kibontottuk a csomagot, lépjünk át a keletkezett könyvtárba:
cd ../php-4.x.x
Ebben a könyvtárban található a configure program, melynek a megfelelõ
paraméterekkel megadhatjuk, milyen szolgáltatásokat építsen be a PHP-be.
Ebben a példában csak néhány hasznos parancssori paramétert adunk meg,
de természetesen számos más lehetõség is rendelkezésre áll. Késõbb megnézünk
néhány további elemet a configure paraméterei közül.
./configure --enable-track-vars \
--with-gd \
--with-mysql \
--with-apxs=/www/bin/apxs
Lehetséges, hogy a --with-apxs paraméternek átadott elérési útnak a rendszer
ünkön másnak kell lennie, mivel telepítéskor az apxs esetleg éppen az Apache
futtatható állománnyal megegyezõ könyvtárba került.
Amikor a configure lefutott, elindítható a make program. Ennek futtatásához
a rendszernek tartalmaznia kell egy C fordítót.
make
make install
Ezekkel a parancsokkal a PHP fordítása és telepítése befejezõdött, már csak
az Apache beállítására és futtatására van szükség.
A configure néhány paramétere
Amikor lefuttattuk a configure-t, megadtunk néhány parancssori paramétert,
melyek meghatározták, milyen lehetõségekkel ruházzuk fel a PHP-t. Ha a kibontott
PHP csomag könyvtárában a következõ parancsot adjuk ki, a configure
megadja a lehetséges paramétereket:
./configure --help
Mivel a lista rendkívül hosszú, célszerû elõbb egy szövegfájlba irányítani, így
kényelmesebben elolvasható:
./configure --help > lehetosegek.txt
Annak ellenére, hogy a fenti parancs kimenete eléggé érthetõ, néhány fontos lehet
õséget meg kell említenünk – mégpedig azokat, amelyek a könyv szempontjából
számunkra érdekesek.
--enable-track-vars
Ez a szolgáltatás automatikusan elõállítja számunkra a PHP oldalakon kívülrõl érkez
õ adatokhoz tartozó asszociatív tömböket. Ezek a GET vagy POST kéréssel érkezett
adatok, a visszaérkezõ süti-értékek, a kiszolgálói és környezeti változók. A tömbökkel
a hetedik órában foglalkozunk bõvebben, a HTTP kapcsolatokat a tizenharmadik
órában részletezzük. A fenti rendkívül gyakran használt configure paraméter,
mivel nagyon kellemes lehetõség a beérkezõ adatok követésére. A PHP 4.0.2-es
változatától kezdve mindig be van kapcsolva, így nem kell külön megadni.
--with-gd
A --with-gd paraméter engedélyezi a GD könyvtár támogatását. Amennyiben
a GD könyvtár telepítve van a rendszeren, ez a paraméter lehetõséget ad dinamikus
GIF, JPEG vagy PNG képek készítésére a PHP programokból. A dinamikus képek
elõállításáról a tizennegyedik órában írunk. Ha a GD-t korábban nem az alapbeállí-
tású könyvtárba telepítettük, megadható a szokásostól eltérõ elérési út is:
--with-gd=/eleresi/ut/a/megfelelo/konyvtarhoz
--with-mysql
A --with-mysql engedélyezi a MySQL adatbázisok támogatását. Ha a rendszeren
a MySQL nem az alapbeállítású könyvtárban található, megadható a szokásostól
eltérõ elérési út is:
--with-mysql=/eleresi/ut/a/megfelelo/konyvtarhoz
Mint már tudjuk, a PHP támogat számos más adatbázisrendszert is. Az 1.2-es táblá-
zatban ezek közül láthatunk néhányat, a hozzájuk tartozó configure paramé-
terekkel.
2.1. táblázat Néhány adatbázis és a hozzá tartozó configure paraméter
Adatbázis configure paraméter
Adabas D --with-adabas
FilePro --with-filepro
mSQL --with-msql
Informix --with-informix
iODBC --with-iodbc
OpenLink ODBC --with-openlink
Oracle --with-oracle
PostgreSQL --with-pgsql
Solid --with-solid
Sybase --with-sybase
Sybase-CT --with-sybase-ct
Velocis --with-velocis
LDAP --with-ldap
Az Apache beállítása
Miután sikeresen lefordítottuk az Apache-t és a PHP-t, módosítanunk kell
az Apache beállításait tartalmazó httpd.conf fájlt. Ez az Apache könyvtárának
conf alkönyvtárban található.
A következõ sorok hozzáadása szükséges:
AddType application/x-httpd-php .php .php3
AddType application/x-httpd-php-source .phps
Keressünk rá ezekre a sorokra a httpd.conf fájlban! Az újabb Apache kiadásokban
ez már szerepel, csak egy megjegyzésjelet kell kitörölnünk a sorok elejérõl. Ezzel
biztosítjuk, hogy a PHP-elemzõ fel fogja dolgozni a .php és .php3 kiterjesztéssel
rendelkezõ fájlokat. A .php3 kiterjesztésre azért lehet szükség, mert számos régebbi
program ezt használja, így módosítás nélkül tovább alkalmazhatjuk ezeket is.
A .phps kiterjesztéssel rendelkezõ fájlok PHP forrásként kerülnek a böngészõhöz,
ami azt jelenti, hogy a forráskód HTML formátumúvá alakul és a nyelvtani elemek
színkiemeléssel jelennek meg, ami hasznos segítség lehet a programok hibáinak felder
ítésében. Ha ügyfeleink miatt esetleg a hagyományos oldalaknál megszokott
.html kiterjesztést választjuk a PHP számára, a következõ beállítást kell alkalmaznunk:
AddType application/x-httpd-php .html
Tulajdonképpen bármilyen kiterjesztéshez köthetjük a PHP-feldolgozót. Az ajánlott
a .php, a .html kiterjesztés azonban nem feltétlenül jó választás, ugyanis
ilyen beállítás esetén minden kiküldött HTML lap áthalad a PHP-elemzõn, ezáltal
jelentõsen csökkenhet a kiszolgálás sebessége.
Ha a PHP elõretelepítve található meg a kiszolgálón és nincs elérésünk az Apache
beállításait tartalmazó fájlhoz, létrehozhatunk egy .htaccess nevû állományt a saj
át könyvtárunkban és abban is megadhatjuk a fenti sorokat. A .htaccess fájlok
hatása kiterjed az adott könyvtárra és annak minden alkönyvtárára is. Ez a megoldás
azonban csak akkor mûködõképes, ha az Apache AllowOverride beállítása az
adott könyvtárra a FileInfo vagy az All értéket tartalmazza.
A .htaccess az alapbeállítású fájlnév, amit a könyvtár speciális beállításaihoz
használhatunk, de az adott rendszeren más is lehet. Ezt a httpd.conf állomány
AccessFileName beállítása határozza meg. Ez a fájl általában akkor is olvashat
ó, ha nem rendelkezünk rendszergazdai jogokkal a kiszolgálón.
A .htaccess fájl tökéletes módja annak, hogy testreszabjuk a tárhelyünket, ha
a kiszolgáló beállítófájljában nem módosíthatjuk a paramétereket. A PHP mûködé-
sét közvetlenül azonban a php.ini szabályozza.
php.ini
A PHP mûködését a fordítás vagy telepítés után is befolyásolhatjuk, a php.ini haszn
álatával. UNIX rendszereken az alapbeállítású könyvtár a php.ini fájl számára
a /usr/local/lib, Windows rendszereken a Windows könyvtára. Emellett
a feldolgozásra kerülõ PHP oldal könyvtárában – a munkakönyvtárban – elhelyezett
php.ini fájlban felülbírálhatjuk a korábban beállított értékeket, így akár
könyvtáranként különbözõ beállításokat adhatunk meg.
A letöltött PHP csomag könyvtárában található egy minta php.ini fájl, amely
a „gyári beállításokat” tartalmazza. Ezek az értékek lépnek érvénybe akkor, ha
a PHP nem talál egy php.ini fájlt sem.
Az alapértékek elegendõek lehetnek ahhoz, hogy a könyv példáit futtassuk, ám
célszerû néhány módosítást elvégezni; ezeket a huszonkettedik órában tárgyaljuk.
A php.ini fájl beállításai egy névbõl, egy egyenlõségjelbõl és egy értékbõl állnak.
A szóközöket a feldolgozó figyelmen kívül hagyja.
Ha a PHP elõretelepítve állt rendelkezésre a rendszerünkön, ellenõrizzük a php.ini
fájlban található beállításokat. Ha esetleg nem lenne jogosultságunk a fájl módosítá-
sára, a PHP programjaink könyvtárába helyezett saját php.ini fájllal felülírhatjuk az alapbeállítást. Másik lehetõségünk, hogy létrehozunk egy PHPRC nevû környezeti
változót, amely kijelöli php.ini fájlunkat.
A php.ini beállításait bármikor módosíthatjuk, de ha feldolgozónk Apache modulk
ént fut, a változtatások érvénybe léptetéséhez újra kell indítani a webkiszolgálót.
short_open_tag
A short_open_tag beállítás határozza meg, hogy használhatjuk-e a rövid kód ?> formát a PHP kódblokkok írására. Ha ez ki van kapcsolva, az alábbi sorok
valamelyikét láthatjuk:
short_open_tag = Off
short_open_tag = False
short_open_tag = No
Ahhoz, hogy engedélyezzük ezt a beállítást, a következõ sorok egyikét kell
használnunk:
short_open_tag = On
short_open_tag = True
short_open_tag = Yes
A PHP blokkok kezdõ- és záróelemeirõl a következõ órában lesz szó.
Hibajelentések beállításai
Ha hibákat keresünk programjainkban, hasznos a hibaüzenetek kiírása a HTML
oldalba a böngészõ számára. Ez alapbeállításban bekapcsolt:
display_errors = On
Beállíthatjuk a hibajelentési szintet is. Ez azt jelenti, hogy mivel többféle hibaüzenett
ípus is rendelkezésre áll, letilthatjuk egyik vagy másik típust, amennyiben nem
szeretnénk PHP oldalaink kimenetében látni az abba a csoportba tartozó hibákat.
A hibakezelés beállításával alaposabban a huszonkettedik órában foglalkozunk,
addig az alábbi értékadás tökéletesen megfelel:
error_reporting = E_ALL & ~ E_NOTICE
Ezzel a PHP minden hibát jelezni fog a lehetséges problémákat jelölõ figyelmeztet
ések kivételével. Ezek a figyelmeztetések megakadályoznák néhány szokásos
PHP módszer alkalmazását, ezért ez az alapbeállítás.
Változókra vonatkozó beállítások
A PHP a GET és POST kérésekbõl, sütikbõl, kiszolgálói és környezeti értékekbõl létrehoz
bizonyos változókat. Ennek mûködését is a php.ini fájlban szabályozhatjuk.
A track_vars beállítás azt adja meg, hogy létrejöjjenek-e asszociatív tömbök
egy HTTP lekérés eredményeként. Ez alapbeállításban engedélyezett, a PHP 4.0.2-
es változat óta nem is lehet kikapcsolni:
track_vars = On
A register_globals beállítás azt határozza meg, hogy a HTTP lekéréskor
ezek a változók globális változókként jöjjenek-e létre. A PHP fejlõdésével egyre ink
ább azt javasolják a programozóknak, hogy mellõzzék ennek a szolgáltatásnak
a használatát, mivel így rendkívül sok változó jöhet létre és ez ütközéseket okozhat,
ha nem jól választjuk meg a változók neveit. Ennek ellenére ma a PHP programok
legnagyobb része – többek között a könyv számos példája is – arra épít,
hogy ez a beállítás be van kapcsolva:
register_globals = On
Segítség!
A segítség mindig kéznél van az Interneten, különösen a nyílt forráskódú programokkal
kapcsolatos problémák esetén. Ezért mielõtt a levelezõprogramunk „Küldés”
gombját megnyomnánk, gondolkozzunk el egy kicsit. Akármennyire is mûködésk
éptelennek tûnhet a telepített értelmezõnk, beállításunk vagy programozási megold
ásunk, jó esélyünk van rá, hogy nem vagyunk ezzel egyedül. Valaki talán már
megválaszolta kérdésünket.
Ha falba ütközünk, az elsõ hely, ahol segítséget kereshetünk, a PHP hivatalos honlapja
a http://www.php.net/ címen, különösen az ott található, olvasói kiegészí-
tésekkel ellátott kézikönyv: http://www.php.net/manual/. Sok segítséget és
információt találhatunk a Zend webhelyén is: http://www.zend.com/. A magyar
PHP fejlesztõk a weblabor.hu webmester honlapon találhatnak rengeteg információt:
http://weblabor.hu/php/. Itt készítjük a magyar PHP dokumentációt is.
Ha nem sikerült megtalálni a megoldást, hasznos segítség lehet, hogy a PHP hivatalos
webhelyén keresést is végezhetünk. A tanács, ami után kutatunk, talán egy sajtóközlem
ényben, vagy egy FAQ-fájlban rejtõzik. Egy másik kitûnõ forrás a PHP
Knowledge Base: http://www.faqts.com/knowledge-base/index.phtml.
Keresés itt is végezhetõ.
Még mindig sikertelenek próbálkozásaink? A PHP levelezõlisták kereshetõ archí-
vumaira mutató hivatkozások megtalálhatóak
a http://www.php.net/support.php oldalon, számos más hivatkozással
együtt. Ezek az archívumok óriási mennyiségû információt tartalmaznak a PHP kö-
zösség legjobbjaitól. Eltölthetünk némi idõt pár kulcsszó kipróbálásával.
Amennyiben ezek után is meg vagyunk gyõzõdve arról, hogy problémánk még nem
merült fel korábban, jó szolgálatot tehetünk a PHP közösségnek, ha felhívjuk rá
a figyelmet.
A PHP levelezõlistákra való jelentkezéshez az archívumokat felsoroló oldalon talá-
lunk hivatkozásokat. A listák gyakran nagy forgalmúak, de ezt ellensúlyozza, hogy
rendkívül sokat lehet belõlük tanulni. Ha érdeklõdünk a PHP programozás iránt,
legalább egy kötegelt kézbesítésû (digest) listára iratkozzunk fel. A kötegeltség azt
jelenti, hogy a listára érkezõ leveleket nem egyenként, hanem naponta egy-két
levélben összefûzve kapjuk meg. Ha sikerül megtalálni az érdeklõdési körünknek
megfelelõ levelezõlistát a számos lehetõség közül, beküldhetjük oda a problémánkat.
A PHP honlapján nemzetközi levelezõlisták oldalaira mutató hivatkozásokat is
találunk. A magyar PHP levelezõlista és annak archívuma
a http://weblabor.hu/wl-phplista/ címen érhetõ el.
Mielõtt elküldenénk egy kérdést, gyûjtsük össze a probléma szempontjából fontos
információkat, de ne írjunk túl sokat! A következõ elemek gyakran szükségesek:
• A használt operációs rendszer
• A telepítés alatt álló vagy futó PHP-változat száma
• A beállításkor használt configure paraméterek
• Bármilyen configure vagy make kimenet, ami elõjelezhette a telepítési hibát
• Egy ésszerûen teljes részlet a kódból, ami a problémát okozza
Miért kell ilyen sok szempontot figyelembe vennünk, mielõtt egy levelezõlistára
postáznánk kérdésünket? Elõször is a fejlesztési problémák megoldásában szerzett
tapasztalat elõnyös lehet a késõbbi munka során. Egy tapasztalt programozó által
ában gyorsan és hatékonyan tud problémákat megoldani. Egy alapvetõ kérdés
feltevése technikai jellegû listán többnyire egy-két olyan választ eredményez,
amelyben felhívják figyelmünket, hogy erre a kérdésre az archívumban megtalálhat
ó a válasz.
Másodszor, egy levelezõlista nem hasonlítható össze egy kereskedelmi termék
támogatási központjával. Senki sem kap fizetést, hogy megválaszolja kérdéseinket.
Ennek ellenére lenyûgözõ szellemi erõforráshoz nyújt elérést, beleértve a PHP
néhány fejlesztõjét is. A kérdések a válasszal együtt az archívumba kerülnek, hogy
késõbb más programozók segítségére lehessenek. Ezért felesleges olyan kérdések
feltevése, amelyek már többször szerepeltek a listán.
Ezek megfontolása után ne vonakodjunk kérdéseket küldeni a levelezõlistákra.
A PHP fejlesztõk civilizált, segítõkész emberek és a probléma felvetésével esetleg
másoknak is segíthetünk egy hasonló kérdés megoldásában.
Végül, ha úgy tûnik, hogy a probléma nem a mi kódunkban, hanem a PHP-
értelmezõprogramban található, küldjünk egy hibajelentést a fejlesztõknek
a http://bugs.php.net/ címen. Ha a gubanc valóban új, a hibát a PHP
következõ kiadásában többnyire kijavítják.
Összefoglalás
A PHP 4 nyílt forráskódú. Nyílt abban az értelemben is, hogy nem szükséges egy
meghatározott kiszolgálót, operációs rendszert vagy adatbázist használnunk
a fejlesztéshez. Ebben az órában láttuk, honnan szerezhetõ be a PHP és más –
a webhelyek szolgáltatásaiban segítõ – nyílt forráskódú programok. Megnéztük,
hogyan fordítható le a PHP Apache modulként Linux rendszeren. Ha nem a forr
áskódot töltjük le a hálózatról, hanem egy lefordított változatot, akkor a csomagban
részletes információkat találunk a telepítéssel kapcsolatban. Áttekintettünk
néhány configure paramétert, melyekkel a feldolgozó képességeit befolyásolhatjuk.
Tanultunk a php.ini fájlról és néhány beállítási lehetõségrõl, amit megadhatunk
benne. Végül megnéztük, hol találhatunk segítséget, ha problémáink
akadnak. Ezzel készen állunk arra, hogy megbirkózzunk a PHP nyelvvel.
Kérdések és válaszok
A telepítést Apache webkiszolgálót használó Linux operációs rendszeren
vezettük végig. Ez azt jelenti, hogy a könyv nem megfelelõ más rendszer
vagy kiszolgálóprogram használata esetén?
A PHP egyik nagy erõssége, hogy több rendszeren is képes futni. Ha problémák
adódnak az adott rendszeren a PHP telepítésével, olvassuk el a csomagban találhat
ó dokumentációt és a PHP kézikönyv megfelelõ fejezetét. Általában széles körû
lépésrõl-lépésre leírt utasításokat kapunk a telepítéshez. Ha továbbra sem sikerül
megoldani a problémát, a „Segítség!” címû részben ismertetett módszerek célravezet
õk lehetnek.
Hogyan érhetõk el böngészõbõl a PHP állományok, ha a gépre telepítettük
a webkiszolgálót?
A PHP alkalmazások fejlesztéséhez és teszteléséhez nem szükséges, hogy számító-
gépünk az Internetre legyen kapcsolva, bár az éles környezetben való ellenõrzés
hasznosabb lehet. Bármilyen operációs rendszert is használunk, akár hálózatba
kötött gépen dolgozunk, akár nem, a saját gépünk IP-címe 127.0.0.1, neve akkor
is localhost lesz. Ezért ha a saját gépünkön lévõ webkiszolgáló gyökérkönyvtárá-
ban lévõ elso.php fájlt szeretnénk megnyitni,
a http://localhost/elso.php címen érhetjük el. Windows operációs rendszeren
feltétlenül telepíteni kell a TCP/IP támogatást, hogy ez a lehetõség rendelkez
ésre álljon.
Mûhely
A mûhelyben kvízkérdések találhatók, melyek segítenek megszilárdítani az órában
szerzett tudást. A válaszokat az A függelékben helyeztük el.
Kvíz
1. Hol érhetõ el a PHP kézikönyv?
2. UNIX rendszeren hogyan kaphatunk bõvebb információkat a beállítási lehet
õségekrõl (milyen paramétereket kell átadni a configure-nak)?
3. Hogy hívják általában az Apache beállításait tartalmazó fájlt?
4. Milyen sort kell az Apache beállítófájlhoz adni, hogy a kiszolgáló felismerje
a .php kiterjesztést?
5. Mi a PHP beállításait tartalmazó fájl neve?
Feladatok
1. Telepítsük a PHP-t. Ha sikerült, nézzük át a PHP beállítófájlt és ellenõrizzük
a telepítés helyességét.
A PHP telepítése